Ahogy egyre haladtunk kifelé a virharból a helikopterrel, Simon annál jobban fúrta be magát a mellkasomba, Zane pedig szabad kezével átkarolt minket. A velünk szemben ülő, idősebb férfi, miután biztosra vette, hogy a további repülés már nyugodtabb lesz, elkezdte Zane-t faggatni.
- Hol van az egysége?
- Egy rajtaütés során a nagy részük életét vesztette. Feltételezhetően mind meghaltak.
- Maga pedig maradt a civilekkel?
- Igen. - Itt ránk nézett.
- Az én nevem Carla Vollem. Ő pedig itt Simon Lerington.
- Honnan jöttek?
- A központi kórházból - itt felemelte az öreg a szemöldökét - Én ott voltam gyakornok, Simon pedig Dr. Jonah Plaides unokaöccse.
- A doktorral mi történt?
- Megfertőződött. - Válaszolt Zane - De még azelőtt biztonságba helyezte ms Vollent és Simont, hogy árthatott volna nekik.
- Értem.
- Uram - Szólalt fel ismét Zane - Most éppen merre tartunk?
- A Fort Emerost Bázisra. Ott sikerült kialakítani egy biztonságos területet. Két napja kezdtük meg a civilek begyüjtését.
- Csak két napja? - Ölelem magamhoz Simont, mire a katona ismét morcosan nézett.
- Tudom, hogy ez rosszul hangzik Ms Vollen ,de idő volt amig rendeztük a sorainkat. És nem kevés emberveszteség.
- ...Értem.
- Mikor megérkezünk, külön szobákba helyezzük önöket egy négy napos megfigyelésre, hogy teljesen kizárjuk a fertőzést vagy annak a “passzív hordozását”.
- Passziv hordozás? - Sápadok el, a katona bólintott.
- Az mit jelent Carla? - Kérdezte Simon.
- A-az azt, hogy a betegséget okozó részek bekerülnek az emberi szervezetbe, de nem aktiválódnak.
- Vagyis nem lesz belőlük zombi?
- Nem, akkor nem. Viszont a...testnedveiekkel átadhatják másnak, aki ellenben megfertőződhet.
- Testnedv?
- Vér, nyál és persze ondó öcsi. - Sorolta hanyagul az öreg, én meg befogtam Simon fülét. A pilóta hátraszólt az öregnek, hogy lassacskán megkezdjük a leszállást. Simon kinézett, de egyből vissza is húzta a fejét, mert még nagyon magasan voltunk.
- Semmi baj, semmi baj. - Simogattam a hátát, majd végül egy enyhe puffanással landolt is a gép. ELsőnek minket idehozó katona szállt ki, majd Zane következett, utána mi, végül a másik katona és a pilóta zárták a sort. Nem láttam sokat az épületből mert éjszaka volt és nagyon hamar bevittek minket a föld alá. Ott mindhármunkat levetkőztették és egy nagy slaggal lemostak minket. Próbáltam elrejteni nemesebb részeimet zavaromban, de hála az égnek Zane még idősebn kitakart a kiváncsiskodók elől. Száradás után kaptunk betegruhát, majd mindhárunkat bevittek egy-egy kisebb szobába, ahol mindössze csak egy ágy, egy wc és kézmosó volt.
- Az első étkezés három óra múlva lesz. Utána pedig vérvétel.
- Rendben. - Mondtam és csendben leültem az ágyra. Hosszú lesz ez a három nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése